Vajdaság

A vajdasági magyar közösség egy nemzeti kisebbség Szerbiában, azon belül is Vajdaságban. Jelentős létszámú és kultúrában gazdag közösségről van szó, melynek tagjai a magyar nyelv és kultúra őrzői és ápolói ezen a területen. A közösség fő politikai képviselője a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ).

A vajdasági magyar közösség története szorosan összefonódik a délvidéki régió történelmével. A közösség tagjai a magyarság egyedi kultúráját és hagyományait őrzik, miközben aktívan részt vesznek a helyi társadalmi és politikai életben is.

A vajdasági magyarok legfontosabb politikai törekvései közé tartozik a kulturális autonómia kivívása, valamint a magyar állampolgárság megszerzése a szülőföld elhagyása nélkül. A Magyar Nemzeti Tanács, mint a vajdasági magyarok érdekképviseleti szerve, fontos szerepet játszik a közösség kulturális autonómiájának megvalósításában, és a magyar kulturális intézmények alapítói jogainak átvételében. 

A vajdasági magyarok célja, hogy megőrizzék és fejlesszék a magyar kultúrát és nyelvet, és biztosítsák a közösség fennmaradását és gyarapodását a szülőföldjén.

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum következtében Magyarország elvesztette területe 2/3-át. A mai Vajdaság az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén (SZHSZ) Királysághoz került.

A vajdasági magyarság kisebbségi sorsa a két világháború között nehezen alakult, az optálási jog, hűségeskü, névelemzési rendelet, földreform, az oktatási rendszer ellehetetlenítése miatt. A II. világháború végén a vajdasági magyarság a partizán terror áldozatává vált.

Jugoszlávia szétesését vérzivataros időszak kísérte, háború robbant ki Horvátországban, Boszniában és végül a koszovói konfliktus. Ezek az események negatívan hatottak a vajdasági magyarságra.

A 2000-es évektől kezdve a vajdasági magyarság helyzete fokozatosan javult. Ennek egyik fontos állomása a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény volt. Fontos kiemelni a történelmi megbékélést a magyar és a szerb nemzet között. 2013-ban a Szerbiai Képviselőház elítélte a magyarok elleni atrocitásokat, az Aleksandar Vučić által vezetett kormány viszont 2014-ben hatályon kívül helyezte a csúrogi, zsablyai és mozsori magyarság kollektív bűnösségét kimondó határozatot. A Vajdasági Magyar Szövetség érdekképviseleti és érdekérvényesítő ereje nélkül az elmúlt évek eredményei nem valósultak volna meg.

Szerbiában a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai a nemzeti kisebbségek kollektív jogai gyakorlásának intézményi formái a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén. Alkotmányos kategóriát képeznek. A törvény alapján bizonyos közhatalmi megbízatással rendelkeznek a döntéshozatalban való részvételre, egyes kérdésekben önállóan dönthetnek. Saját hatáskörökkel rendelkeznek, oktatási, kulturális és médiaintézmények alapítói. A nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvénnyel, A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénnyel és más ágazati törvényekkel összhangban működnek. A vajdasági magyarok kollektív jogai a Magyar Nemzeti Tanács által valósulnak meg, amelyet a magyar választói névjegyzékbe önként feliratkozó polgárok választanak meg a közvetlen választásokon, négyéves mandátumra. Az MNT munkáját az állam pénzeli köztársasági, tartományi és önkormányzati költségvetésekből, ezen felül az egyes programok megvalósításához anyaországi támogatásokat is kap.

Állami alapítású, magán és egyházi óvodák is vannak. Összesen 27 önkormányzat 78 településén 132 óvodaépületben folyik magyar és/vagy vegyes tannyelvű óvodai nevelés. Magyar nyelvű általános iskolai oktatásban való részvételre 28 önkormányzat 74 állami alapítású intézményében van lehetőség. Középiskolai oktatás magyar nyelven 12 önkormányzat területén 35 állami intézményben valósul meg. A felsőoktatást tekintve állami alapítású és magán egyetemeket, illetve főiskolákat különböztetünk meg.

A hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény értelmében a nemzeti kisebbségeknek joguk van anyanyelvük hivatalos használatához. A magyar nyelv hivatalos használatának lehetősége kiterjed az oktatásra, a kultúrára, a köztájékoztatásra, a közigazgatásra, az igazságszolgáltatásra, a képviselő-testületi, képviselőházi munkára, a nyilvános feliratokra, helységnévtáblákra. Vajdaságban a magyar nyelv 45 önkormányzat közül 28 önkormányzatban teljes egészében és még további 4 önkormányzat 9 településén van hivatalos használatban.

A vajdasági magyar közösség kollektív kisebbségi jogait a Magyar Nemzeti Tanács által valósítja meg. Törvényi jogkörét a kiemelt jelentőségű művelődési intézményekben valósítja meg (44), közintézmények alapítói jogait ruházták rá, önállóan alapított magánintézményeket (14). Kifejezetten nemzeti jellegű művelődési központok és egyesületek száma Vajdaságban 776, nemzeti azonosságot őrző intézmények és egyesületek száma 62. 3 hivatásos magyar színház van, további 3 hivatásos színpad, művelődési központok, ernyőszervezetek.

A szerbiai magyar nyelvű tájékoztatási eszközök között fellelhető kereskedelmi és közszolgálati média is. Állami támogatásból (előfizetésből) tartja fenn magát az Újvidéki Rádió és Vajdasági RTV, amelynek van magyar nyelvű adása. A Pannónia Alapítvány által működtetett Pannon RTV meghatározó elektronikus eszköz a Vajdaságban. A nyomtatott média legjelentősebb sajtóorgánuma a Magyar Szó napilap és a Hét Nap hetilap, melyek alapítója és működtetője a Magyar Nemzeti Tanács. Van magántulajdonban lévő magyar média is.

Szerbiában a 2006-os parlamenti választások óta a nemzeti kisebbségi pártokra nem vonatkozik az 5, illetve 3%-os küszöb, hanem az ún. természetes küszöböt kell megugraniuk ahhoz, hogy képviselőt juttassanak be a parlamentbe (a leadott érvényes szavazatok száma osztva a mandátumok számával, köztársasági szinten részvételi aránytól függően 10 és 18 ezer szavazat közötti szám). A Vajdasági Magyar Szövetség jelen pillanatban mintegy 14 ezer taggal, közel 65 ezer szavazóval, 6 köztársasági képviselővel, 9 vajdasági tartományi képviselővel, 157 önkormányzati képviselővel rendelkezik. A Fidesz-KDNP listáról egy vajdasági származású európai parlamenti képviselőnk is van már 3. mandátum óta. A Szerbiai Kormányban 8 államtitkárunk van, tartományi kormányalelnökünk, titkárunk, tartományi házelnökünk, titkárhelyettesünk, segédtitkáraink, 3 polgármesterünk (Topolya, Magyarkanizsa, Zenta), számos önkormányzati tisztségviselőnk és egy ütőképes Magyar Nemzeti Tanácsunk.