Erdély

A 2021-es népszámlálás végleges eredménye szerint Romániában 1 002 151 fő vallotta magát magyarnak, amely a teljes lakosság nagyjából 6,0%-át jelenti.

Hivatalos források: Román Nemzeti Statisztikai Intézet / Recensământ 2021 – eredmények 

Ugyanakkor, a 2021–2022-es romániai népszámlálás körül több vita alakult ki, melyek lényege, hogy a nemzetiségi és vallási hovatartozás hiányos adatai (több mint 2,5 millió ember, azaz a teljes lakosság 13%-a nem nyilatkozott az etnikai hovatartozásáról, anyanyelvéről vagy vallásáról), torzítják a kisebbségek, így a magyar közösség számának és arányának pontos kimutatását. Az RMDSZ álláspontja szerint a magyarság tényleges száma valószínűleg magasabb a 2022-ben kimutatott 1 002 151 főnél, mivel akár 100-150.000 magyar is a „nem nyilatkozott” kategóriába kerülhetett. Emiatt a magyar közösség képviselői azt hangsúlyozzák, hogy a statisztikai adatok nem csökkenthetik a kisebbségi jogok érvényesítését.

Az erdélyi magyar közösség Európa legnagyobb - a 2022-es népszámlálás szerint több mint 1 milliós lélekszámú – őshonos kisebbsége. Az erdélyi magyarok a történelmi Magyar Királyság területén évszázadok óta élő magyar népesség leszármazottai. A Románia lakosságának kb. 6%-át jelentő közösség legnagyobb számban Székelyföldön (Hargita, Kovászna és Maros megye egy része) tömörül, a települések nagy részében ma is többséget alkotva. Emellett jelentős számú magyar él a Partiumban (Szatmár, Bihar, Szilágy megyék) és olyan nagyvárosokban, mint Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad vagy Szatmárnémeti. A közösség tagjai ugyanakkor kisebb-nagyobb csoportokban – szórványban és nyelvszigetekben – megtalálhatók Erdély minden városában, illetve Bánság, Dél-Erdély, Máramaros és Moldova, a Mezőség, Kalotaszeg, a Kis-Küküllő- és a Szamosmente, Nagyenyed környékének falvaiban és városaiban egyaránt. Ez a sokféleség jelenti kulturális és társadalmi életük gazdagságát, kiterjedt magyar nyelvű oktatási intézmény-, sajtó-, színházi-, egyházi- és egyesületi hálózattal. Vallási szempontból főként római katolikusok, reformátusok és unitáriusok.

A magyarok 895-896 körül érkeztek a Kárpát-medencébe, Erdélyt is fokozatosan benépesítve a honfoglalás során. A magyar nemzet, és a 16. századig a Magyar Királyság részeként, majd Mohács után (1526) önálló fejedelemségként, Erdély a virágzó magyar kultúra és a vallási tolerancia bölcsője volt. Később, a Habsburg Birodalomhoz, majd a dualizmus alatt Magyarországhoz tartozott a 20. század elejéig.

Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés Erdélyt Romániához csatolta, és ezzel kezdetét vette az itt élő magyar közösség kisebbségi léte. az 1921-es Földreform keretében elkobozták és feldarabolták a magyar nemesi és egyházi földbirtokokat, majd a magyar nyelvet kivonták a hivatalos használatból, kiszorítva a román nyelvet nem megfelelően birtokló magyar nemzetiségűeket a közigazgatásból és igazságszolgáltatásból egyaránt. Bár 1940-ben a második bécsi döntés Észak-Erdélyt rövid időre visszacsatolta Magyarországhoz, az 1945 utáni kommunista diktatúra idején kiteljesedtek a román nemzetállamnak a magyarok közösségi jogai és intézményei felszámolására irányuló törekvései. A háborús múltra hivatkozva a magyarok kollektív felelősségre vonásaként tömeges internálások, kitelepítések és bebörtönzések vették kezdetét. Felszámolták, illetve vegyes tannyelvű intézménnyé alakították a magyar iskolákat és egyetemet, gyors ütemben sorvasztva el a magyar nyelvű oktatást, könyvkiadást, sajtót.

1989 után, Európa legnagyobb nemzeti kisebbségeként, innen kellett újrakezdeni az építkezést. A forradalom euforikus napjait követően egyértelművé vált, hogy a kisebbségi jogokért folytatott küzdelem nem lesz sem egyszerű, sem gyors: az elmúlt 3 évtized bebizonyította, hogy ez a harc csak kitartással, türelemmel és a demokratikus értékek iránti töretlen elköteleződéssel nyerhető meg.

Ugyan Romániában nem létezik külön kisebbségi törvény, a nemzeti kisebbségek jogait az Alkotmányban rögzített rendelkezések is védik.

Az egyenlőség és a diszkriminációmentesség elvén, az állam elismeri és biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzésére, fejlesztésére és kifejezésére vonatkozó jogát (Románia Alkotmánya, 6. cikk).

Az állam biztosítja a kisebbségek jogát anyanyelvük elsajátításához, illetve az azon való tanuláshoz (32. cikk).

A közigazgatás szintjén előírja: azokban a közigazgatási egységekben, ahol a kisebbség jelentős arányban él, a helyi hatóságokkal való kapcsolattartás során biztosítani kell a kisebbségi nyelv használatát szóban és írásban egyaránt (120. cikk).

Az igazságszolgáltatás területén, bár a bírósági eljárások hivatalos nyelve a román, a kisebbségi állampolgárok jogosultak anyanyelvükön megszólalni a bíróság előtt, a vonatkozó törvények által meghatározott feltételek mellett (128. cikk).

A kisebbségi jogok további említést kapnak különböző törvényekben, mint például a Közigazgatási Kódexben, az oktatási törvényekben vagy akár a választási törvényekben is.

A romániai magyar iskolarendszer a teljes oktatási vertikumot lefedi, és többféle fenntartói formában működik. A magyar bölcsődék a nyelvi szocializáció első állomásaiként a legkisebbeknek biztosítják az anyanyelvű környezetet. Ez stratégiai fontosságú a szórványban, ahol az iskola előtti években dől el, hogy a szülők milyen tannyelvű intézménybe íratják gyermekeiket. Jelenleg 695 jogi személyiséggel rendelkező magyar tannyelvű vagy tagozati állami oktatási intézmény működik Romániában. Ezek közül 227 önálló magyar tannyelvű oktatási intézmény, míg 468 vegyes (román és magyar tagozattal rendelkező) iskola vagy líceum. Az intézmények állami fenntartásúak, ugyanakkor jelentős az egyházak szerepe is: a római katolikus, református, unitárius és baptista egyház egyaránt működtet magyar tannyelvű iskolákat és kollégiumokat. Jelenleg 25 olyan tanintézmény van, amely állami fenntartásban, de egyházi irányítás és támogatás alatt működik.

A jogi személyiséggel rendelkező magániskolák száma viszonylag csekély: egy magyar általános iskola (Tálentum, Kolozsvár), két posztliceális képzőintézmény, valamint tíz magyar magánóvoda. Viszont a Communitas Alapítvány és a magyar állam támogatásával több egyházi és alapítványi háttérintézmény (pl. szórványkollégiumok, óvodaprogram) kap rendszeres kiegészítő finanszírozást.

A magyar nyelvű felsőoktatás három fő pillére (1) a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Szatmárnémeti, Marosvásárhely) több karon és szakon teljes magyar tagozat működik, (2) a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy) és (3) a Partiumi Keresztény Egyetem (Nagyvárad) magyar állami támogatással működő magánegyetemek.

Így a magyar diákok számára Romániában az óvodától a doktori képzésig biztosított a teljeskörű anyanyelvi oktatás – állami, egyházi, és magyar állami támogatással működő intézmények hálózatában.

Romániában a nyelvhasználati jogokat az alkotmány, valamint egyes ágazati törvények (közigazgatás, oktatás, igazságszolgáltatás) szabályozzák. Az Alkotmány szerint a hivatalos nyelv a román, de az állam elismeri a nemzeti kisebbségek identitás-megőrzéséhez, nyelvhasználathoz való jogát. A közigazgatási nyelvhasználati jogok a kétnyelvű helységnévtáblákra vonatkoznak, illetve a megyei tanácsoknál és polgármesteri hivatalokban, valamint ezek alárendelt intézményeiben a közérdekű feliratokra, tájékoztatásokra, a testületi ülések, a belső és külső kommunikációban való kisebbségi nyelvhasználatra ott, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot a település lakosságán belül. Ugyancsak alkotmányos jog a teljes körű anyanyelvi oktatáshoz való jog. Az igazságszolgáltatásban a kisebbségek nyelvhasználati joga a hatóságok tolmács-biztosítási kötelezettségére vonatkozik a büntető eljárásokban. Hasonlóképpen az egészségügyi ellátásban, a páciensnek joga van az anyanyelvén való tájékoztatáshoz, a diagnózis, kezelés, beleegyezések esetén tolmács igényléséhez, ha nincs megfelelő nyelvismerettel rendelkező személyzet.

Az erdélyi magyar kulturális élet egyes elemei számára biztosítottak az alapfeltételek. Beszélhetünk önálló színház-rendszerről, kiállítóterekről, könyvtár-hálózatról, múzeumokról, irodalmi és tudományos folyóiratokról, komolyzenei intézményekről, népzenei és néptánc-együttesekről, a nagyobb magyar közösséggel rendelkező városokban működő könyvkiadókról, könyvesboltokról a magyarlakta települések jelentős részében. A magyar kultúra épített örökségének számos ikonikus épületét sikerült felújítani az elmúlt időszakban.

Erdélyben több magyar médium működik:

Újságok és online újságok: Maszol, Transtelex, Székelyhon, Szabadság, Háromszék, Népújság, Főtér, Krónika, Székely Hírmondó, Udvarhelyi Híradó - UH.ro, erdely.ma, 3szek.ro, Csíki Hírlap, Bihari Napló, Székelyhon, Brassói Lapok, Aradi Hírek, Erdon.ro, Hargita Népe, Medgyes.ro, Szatmári Friss Újság, szilagysagiszo.ro, szatmar.ro,

TV: Erdély TV, a román közszolgálati TV-ben napi magyar műsorok futnak regionális sávokban (TVR Cluj és TVR Târgu Mureș), illetve országos szórásban összesen 300 perc magyaradás (http://magyaradas.tvr.ro/). Online TV-k: CsíkiTV, SzékelyTv,

Rádiók: Rádió GaGa, Paprika, Erdély FM, Star, City, Plusz FM, Vox FM, Mária Rádió, SepsiRádió, Sláger Rádió, Szépvíz FM, Marosvásárhelyi Rádió, FUN FM, Kolozsvári Rádió, Agnus Rádió, Profi Rádió, Prima Rádió. A kolozsvári és marosvásárhelyi  közszolgálati rádióknak egész napos magyar adásuk van.

A román választási törvény értelmében minden hivatalosan elismert nemzeti kisebbség delegálhat egy képviselőt a Képviselőházba (alsóház), akkor is, ha a választáson nem éri el az általános – 5%-os - küszöböt. Az RMDSZ-nek a rendszerváltás óta minden választáson sikerült túllépnie ezt a bejutási küszöböt, ezért a Szenátusban és a Képviselőházban is önálló frakciót alkot, és teljes értékű politikai szereplő a parlamentben, jelenleg 22 képviselővel és 10 szenátorral. Ugyanakkor, a regionális támogatottságú kisebbségi pártok (tipikusan az RMDSZ) parlamenti bejutását egy területi alapú alternatív küszöb is védi, amennyiben az érintett alakulat országosan 5% alatt marad, de megszerzi a szavazatoknak legalább 20%-át legalább 4 megyében.

A helyi és megyei képviseletre vonatkozó választási előírások szerint szintén a helyi vagy megyei közigazgatás szintjén leadott szavazatok 5%-nak megszerzése esetén biztosított a képviselet. Ennek eredményeként az erdélyi magyarok 63%-a magyar polgármester által vezetett településen él. A 2024-es választási évet követően, az RMDSZ-nek 205 polgármestere, 232 alpolgármestere, 2294 helyi tanácsosa, 4 megyei tanácselnöke, 8 megyei tanács alelnöke és 96 megyei tanácsosa van.

A szintén 2024-ben lezajlott európai parlamenti választásokon is sikerült elérni az 5%-os bejutási küszöböt, amely 2 RMDSZ színekben megválasztott európai parlamenti képviselő mandátumát biztosította.