Muravidék

A muravidéki magyar közösség tagjai Szlovénia északkeleti részén, a magyar határ melletti sávban, két nagyobb tömbben (Lendva-vidék, Dombvidék) élnek. Ez a 30 településből álló terület nemzetiségi szempontból vegyes területnek számít, ami azt jelenti, hogy ezen a területen a magyar nyelv is hivatalos nyelv, illetve a magyar nemzetiség az alkotmány és az egyéb jogszabályozás értelmében gyakorolhatja különjogait. 

A nemzetiségileg vegyesen lakott területen kívül nagyobb lélekszámban Muraszombaton és Ljubljanában élnek magyarok.

Szlovéniában az utolsó hagyományos népszámlálás 2002-ben volt, amikor 6243 fő vallotta magát magyar nemzetségűnek, 7713 fő pedig a magyart jelölte meg anyanyelveként. Mivel a nemzetiség bevallása nem volt kötelező, sokan (több, mint 20%) ezt az adatot nem is adták meg. A következő népszámlálás már regiszter alapú volt. A magyar közösség pontos létszámát azonban nem ismerjük, ugyanis a nemzetiségre vonatkozóan nem létezik regiszter. Egyes becslések szerint a Szlovéniában élő magyar nemzeti közösség lélekszáma kb. 10.000 körüli.    

A Muravidék magyarlakta települései az I. világháború végéig a Magyar Királysághoz tartoztak: a dombvidéki rész Vas vármegyéhez, a Lendva-vidéki pedig Alsólendva (ma Lendva) központtal Zala vármegyéhez. A párizsi döntések értelmében a térség a Szerb-Horváth-Szlovén Királysághoz került. A II. világháború alatt a területet visszacsatolták Magyarországhoz, majd a háború után Jugoszláviához.

Innentől sokáig nem volt lehetőség az önrendelkezésre, majd az 1974-es jugoszláv alkotmány szellemében (amely külön fejezetben rendelkezett a nemzetiségekről) 1975-ben létrejöttek a magyar nemzetiségi oktatási-művelődési érdekközösségek, majd később ezekből alakultak ki az ún. nemzeti közösségek. Az 1991-ben önállósult Szlovén Köztársaság új alkotmánya is külön rendelkezik az őshonos nemzetségekről külön jogokat biztosítva számára.  1994-ben lépett hatályba A nemzeti önkormányzati közösségekről szóló törvény, amely községi szinten is biztosítja a nemzetiségi önkormányzati képviseletet.

A kisebbségi jogok hosszú folyamat eredményeként alakultak ki. A jelenlegi jogi helyzet alapja az 1974-ben megalkotott szlovén alkotmány volt, amely külön fejezetben rendelkezett a nemzeti közösségek jogairól. Ennek lényeges elemei az 1991-ben létrejött független szlovén állam új alkotmányába is bekerültek.

Az alkotmány kimondja, hogy az állam védi és biztosítja az őshonos magyar nemzeti közösség jogait, illetve azon a területen, ahol a magyar közösség él, a magyar nyelv is hivatalos nyelv. Külön cikkelyben rendelkezik a nemzetiségi külön jogokról (pl. nemzeti szimbólumok használata, gazdasági, kulturális és tudományos tevékenység folytatása, tömegtájékoztatás, könyvkiadás, oktatás, anyaországgal való kapcsolattartás, önkormányzatok létrehozása, képviselet a helyi önkormányzat képviseleti szerveiben és az Országgyűlésben).

Külön nemzetiségi törvény hiányában az egyes jogok konkrét tartalmát az ágazati törvények és egyéb jogszabályok rendezik.

A Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területén kötelező és kizárólagos jelleggel kétnyelvű (szlovén–magyar) nevelő-oktatási intézmények léteznek.

 A kétnyelvű iskolákban a magyar nyelv oktatása anyanyelvi és környezetnyelvi szinten zajlik.

A kétnyelvű óvodák mellett négy kétnyelvű általános iskola, egy gyógypedagógiai általános iskola és egy kétnyelvű középiskola működik.

Magyar nyelvi felsőoktatási képzésben csak a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén lehet részesülni (magyar nyelv és irodalom szakon).

A Szlovén Köztársaság Alkotmánya 11. cikkelye és A szlovén nyelv nyilvános használatáról szóló törvény 3. cikkely értelmében a nemzetiségileg vegyesen lakott területen a szlovén nyelv mellett a magyar nyelv is hivatalos nyelvnek számít, nyilvános használatát ugyanúgy kell biztosítani, ahogyan a törvény a szlovén nyelvről rendelkezik. A jogszabályi rendelkezések tehát a magyar közösségnek a szlovénhoz egyenlő nyelvhasználati jogokat biztosítanak, amelyek számos területre kiterjednek (pl. magánszféra, látható kétnyelvűség (pl. helységnévtáblák, közintézmények neve), közigazgatás, nevelés és oktatás, kultúra, média, igazságszolgáltatás).

A Muravidéken számos a magyar kultúrát ápoló egyesület működik (népdalkörök, néptáncosok, hímzőszakkörök, színjátszócsoportok, citeraegyüttesek, kézművesek stb.). Intézményi szinten kiemelkedő a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, amelyet 1994-ben alapított a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség azzal a céllal, hogy ápolja a muravidéki magyarság kulturális örökségét, szervezze művelődési vonatkozású tevékenységét, valamint közvetítse, népszerűsítse értékeit. Tevékenysége rendkívül szerteágazó: kulturális programok szervezése, könyvkiadás, hagyományápolás, tanulmányi versenyek és táborok szervezése, a művelődési egyesületek és egyéb csoportok szakmai támogatása.

A magyar nyelvű írott sajtót az MMÖNK által alapított Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet biztosítja, amelynek fő tevékenysége a Népújság című hetilap megjelentetése. Emellett más, időszakos kiadványokat is készít.

A Szlovén Rádió és Televízióról szóló törvény szerint a közintézmény feladata biztosítani a magyar nemzeti közösség alkotmányos jogainak érvényesülését a rádiós és televíziós közérdekű tájékoztatás területén. Ennek köszönhetően működik a lendvai Magyar Műsorok Stúdiója, amely heti négy 30 perces műsort készít, valamint a napi 24 órában sugárzó Muravidéki Magyar Rádió (élő adása 5.30 és 19 óra között van).

A szlovén jogrendszer többszintű politikai képviseletet biztosít a magyar közösség számára:

1. Saját parlamenti képviselet:

A magyar nemzetiségi közösség egyik fontos különjoga a kettős választójog: a közösség tagjai (külön kisebbségi névjegyzékben szereplő választópolgárok) szavazhatnak a pártokra, de egyúttal megválasztják a saját nemzeti közösségük országgyűlési képviselőjét is, akinek jogállása megegyezik a többi képviselőével, illetve nemzetiséget érintő kérdésekben vétójoggal is rendelkezik.

2. Nemzetiségi önkormányzat létrehozása:

A muravidéki magyar közösség községi szinten saját nemzetiségi önkormányzattal rendelkezik. A nemzetiségi önkormányzatnak saját hivatala van, döntéshozó szerve a tanács, amelynek tagjait a helyhatósági választások alkalmával a külön kisebbségi névjegyzékben szereplő választópolgárok választják meg. A tanácsot az elnök vezeti, akit a tanács tagjai maguk közül választanak meg. A községi nemzetiségi önkormányzatok a muravidéki magyarság csúszervezetébe, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségbe tömörülnek. A nemzetiségi önkormányzatok saját intézeteket alapíthatnak.

3. Külön nemzetiségi képviselet az önkormányzati tanácsokban

A kétnyelvű területen működő kétnyelvű községek (amelyek nem azonosak a nemzetiségi önkormányzatokkal) tanácsaiba a magyar nemzeti közösség legalább egy külön státusú nemzetiségi képviselőt választ. (A Muravidéken a község szó nem egy települést, hanem több település járását jelenti.)