A FUEN felszólítja az EU-t, hogy lépjen fel szlovákiai szisztematikus, etnikai alapon történő földelkobzások ügyében

A FUEN Elnökségének nyilatkozata

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) mély aggodalmát fejezi ki a Szlovákiában a közelmúltban újra felbukkanó földelkobzási gyakorlat miatt, amely a háború utáni jogszabályok alapján etnikai vagy nemzeti származás alapján céloz egyéneket.

Ezek a kisajátítások a Beneš-rendeletek néven ismert háború utáni jogszabályokból, valamint azoknak a Szlovák Nemzeti Tanács rendeletei – legfőképpen a 104/1945. sz. rendelet, amely előírta a német vagy magyar etnikai hovatartozású személyektől a mezőgazdasági földterületek kisajátítását – alapján történő végrehajtásából következnek.

Évtizedeken át ezeket az intézkedéseket történelmi eseményeknek tekintették. A legutóbbi jogi fejlemények azonban azt mutatják, hogy az e törvények alapján kiadott kisajátítási határozatokat újra életbe léptetik és alkalmazzák a mai ingatlanjogi eljárásokban. Számos háború utáni elkobzási végzés soha nem került hivatalosan végrehajtásra, és ezért nem került be a földhivatalba. Ennek következtében a családok több évtizeden át jogszerűen birtokolták és örökölték ezeket az ingatlanokat. Ma ezeket a megoldatlan ügyeket közigazgatási hibának minősítik át, és a tulajdonjogot visszamenőlegesen az állam javára jegyzik be – gyakran előzetes értesítés vagy kártérítés nélkül.

Ez nem elszigetelt fejlemény: a Szlovák Földalap továbbra is vizsgálja az archív iratokat a végrehajtásra nem került háború utáni elkobzási határozatok felkutatására. A FUEN szlovákiai tagszervezete, a Magyar Szövetség által közérdekű adatigényléssel megszerzett adatok szerint 2019 és 2025 között több mint 1 000 hektár földterületet érintettek ezek az intézkedések. Ezek az intézkedések aránytalanul érintik a magyar vagy német származású személyeket, beleértve a szlovák állampolgárokat és más uniós polgárokat is.

A FUEN komoly aggodalommal veszi tudomásul azt is, hogy a szlovák parlament nemrég elfogadott egy büntető törvénykönyv-módosítást, amely büntetőjogi felelősséget – akár hat hónapos szabadságvesztést is – vezet be mindazok számára, akik nyilvánosan „tagadják” a második világháború utáni rendezést, beleértve a Szlovák Nemzeti Tanács a jelenlegi földelkobzási gyakorlat alapját képező rendeleteit is. Az ilyen jogszabályok veszélyeztetik az átláthatóságot, és komoly fenyegetést jelentenek a véleménynyilvánítás szabadságára nézve, mivel gátolják a nyilvános vitát.

A háború utáni, etnikai alapon történő kisajátítási intézkedések alkalmazása összeegyeztethetetlen az egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség és a jogbiztonság elveivel. Visszamenőleges alkalmazásuk komoly aggályokat vet fel a modern európai normák betartását illetően, és veszélyezteti az európai kisebbségvédelmi keretrendszerbe vetett bizalmat, valamint a tulajdonjogi viszonyok stabilitását.

A FUEN ezért a következőket kéri:

• Az uniós intézmények részéről sürgős, független és átfogó vizsgálat lefolytatása a háború utáni SZNT-rendeletek (különösen a 104/1945. sz.) jelenlegi alkalmazásáról a mai tulajdonjogi eljárásokban.
• Minden olyan kisajátítási és földhivatali eljárás felfüggesztése, amelyben etnikai vagy származási kritériumok meghatározó szerepet játszanak. Azokat a történelmi jogi eszközöket, amelyek soha nem kerültek hivatalosan véglegesítésre, nem szabad a mai tulajdonjogi viszonyokra alkalmazni, mivel ez súlyos jogbizonytalanságot okoz.
• A civil társadalmi és emberi jogi szervezetek erőteljesebb támogatását az ilyen esetek körének dokumentálása, az érintett személyek segítése és a független nyomon követéshez való hozzájárulás érdekében.
• A média és a közvélemény fokozott figyelme, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy tudatosítsák azokat a helyzeteket, amelyekben a tulajdonjogot történelmi, etnikai szempontok alapján megsértik – ez a gyakorlat ugyanis összeegyeztethetetlen a demokratikus és emberi jogi normákkal.

A FUEN teljes mértékben szolidáris minden olyan személlyel és közösséggel, amelynek földje, identitása vagy történelmi jogai veszélybe kerülnek, és felszólítja az európai intézményeket, a civil társadalmat és a médiát, hogy haladéktalanul és határozottan cselekedjenek.